Süket minden

Ülök a sarokban csendesen,
Nem figyelnek rám, mert süket minden.
Felsóhajtva szemeim az égre emelem,
Nem törődnek vele, hogy mi történik velem.

Az égbolt elsötétül, szürke felhők fenyegetnek,
Ti mind: süketek és vakok, mégis miért nem figyeltek?
Remeg, rázkódik, s megnyílik a Föld,
Ti mind: süketek és vakok, miért nem eszméltek föl?

Porlad a világ, haldoklik Tőletek,
S Ti örömet leltek abban, hogy ölhettek.
Mondva csinált indokokkal egymás ellen háborúztok,
Bízva benne, hogy hős nevetekben el sosem múltok.

Meg nem hallva egymás szavát,
tipródtok, rohantok egymáson át.
Elnyomjátok önmagatokat,
hátba döfitek barátaitokat.

Öltök, loptok, csaltok és hazudtok,
S azt mondjátok, boldogok vagytok.
Rátok üvöltök, toporzékolok,
De nem figyeltek, mert mind süketek vagytok...