Madárka
2013.04.06 22:37
Egy őszi napon láttam először a kismadarat.
Ott ült a faágon, nem mozdult, ott maradt.
Hetekig figyeltem szótlanul és némán,
Nem látott, nem figyelt, nem is nézett le rám.
Leültem a padra, madárka ága alá, s ő csicseregni kezdett.
Őszből a környéken hirtelen tavasz kerekedett.
Minden napom ott töltöttem mellette a parkban,
Hozzám szóló, rólam szóló dalait hallgattam.
Elvittem magammal, haza télidőre,
Ne kelljen fáznia hóba, jégesőbe.
Kismadár csendben lapult a kezemben,
Otthon kalitka nélkül, szabadon engedtem.
Körbe repült párszor, majd leszállott egy székre,
Megpihent egy kicsit, majd felröppent a légbe.
Vidám kis madárkám minden nap csicsergett,
Végül tavasz váltotta fel a hideg, zord telet.
Tudtam, hogy eljő, egyszer ennek is vége,
Madárkám szabad, szabad lesz végre.
Kitártam ajtót, nyitottam ablakot,
Röppent a madárka, elrepült, otthagyott.
Pár nappal később szalmával csőrében jelent meg ismét,
Fészket rakva almafámra dalolt egy régi mesét.
Egész nyáron dalolt nekem, csicsergett kedvére,
Ősszel ismét ő volt kicsiny házam vendége.
Így ment ez évről-évre, végre boldog lettem,
Így éldegéltünk békében, ketten.
Ne kelljen fáznia hóba, jégesőbe.
Kismadár csendben lapult a kezemben,
Otthon kalitka nélkül, szabadon engedtem.
Körbe repült párszor, majd leszállott egy székre,
Megpihent egy kicsit, majd felröppent a légbe.
Vidám kis madárkám minden nap csicsergett,
Végül tavasz váltotta fel a hideg, zord telet.
Tudtam, hogy eljő, egyszer ennek is vége,
Madárkám szabad, szabad lesz végre.
Kitártam ajtót, nyitottam ablakot,
Röppent a madárka, elrepült, otthagyott.
Pár nappal később szalmával csőrében jelent meg ismét,
Fészket rakva almafámra dalolt egy régi mesét.
Egész nyáron dalolt nekem, csicsergett kedvére,
Ősszel ismét ő volt kicsiny házam vendége.
Így ment ez évről-évre, végre boldog lettem,
Így éldegéltünk békében, ketten.
Madárka
Nincs hozzászólás.