Lélektemetőben

2016.08.11 18:19

Kószálok erőtlen

lélektemetőben.

Valótlan erdőben

kéz a kézben.

 

Sír panaszosan

az aki voltam.

Messze elrohan,

viszi szívroham.

 

Szívbillentyűn,

zongorán játszik.

Bágyadtnak látszik,

nem dohányzik.

 

A néma elhallgat,

csendet hallhat.

Tán meghalhat,

de nem olyan alkat.

 

Sétálok erőtlen

lélektemetőben.

Bánatom előttem,

meghalt, mert lelőttem.

 

Sóhajt unottan

az aki voltam.

Sehova nem rohan,

kútba dobtam.

 

Hangszálakon,

hegedűn játszik.

Kabát nélkül fázik,

megtehet bármit.

 

A süket meghallhat,

vakon elalhat.

Sötétben tapogat,

állókép-pillanat.

 

Megállok erősen

lélektemetőben.

Könnytelen esőben

lélek születőben.

 

Halkan felnevetve,

zuhan énem jégverembe.

Nyakig dúskál

lélek-tetembe.

 

Bordákon,

xilofonon játszik.

Erősnek látszik,

elvehet bármit.

 

A vak látni tanul

érkezik hívatlanul.

Hadonászik vadul,

halkan feljajdul.

 

Eltemetnek engem

lélektemetőben.

S én magamra veszem

újszülött lelkem.

Lélektemetőben

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása