Ki vagy Te?

Ki vagy te, hogy uralkodj felettem?
Miért vettél el mindent, mit szerettem?
Miért hagysz most zuhanni engem?
Mondd, mégis mi szándékod velem?

Tűrtem, oly sokáig hagytam,
hogy vágd az ágat alattem.
Hagytam, oly sokáig tűrtem,
s talán néha már halottnak tűntem.

Vártam, oly sokáig álltam,
talán túl sok mindent láttam.
Álltam, oly sokáig vártam,
hogy tartsam helyetted a hátam.

Ki vagy te, hogy uralkodj felettem?
Miért  volt  baj, ha őszintén nevettem?
Miért kötöd össze két gyönge kezem?
Mondd, mégis mi szándékod velem?

Megalázva hagytál a porban vergődni.
Hagytál engem a szennyben felnőni.
Nem tudtam úszni, s te a mély vízbe löktél.
Már nem hiszem el, hogy őszintén szerettél.

Itt állok előtted, mindentől  megfosztva.
Tetemedből nő ki gyilkos ízű gomba.
Vérezve és félve kapaszkodni a fénybe,
Könnyezve lépve szabadságba végre.

Ki voltál te, hogy uralkodtál felettem?
Miért vettél el mindent, amit szerettem?
Letépem a láncokat, összeszorítom szemem.
Fohászkodom: többé ne legyen dolgod velem.